#18

És igen a hétvégén újra Bogor, pontosabban a városka mellett egy kis falu és azon belül is egy kemping-tréning központ-pihenőhely: Camp Hulu Cai. Csütörtök este a többiek a campuson kapták a meghívást, én péntek délelőtt kérdeztem meg csatlakozhatok-e. A válasz nem meglepő módon igen, úgyhogy kettő körül találkoztunk a campuson, autóba be és röpke négy órányi utazás után megérkeztünk a helyre, ami egy meredek domb vagy hegyoldal, rengeteg patakkal, csobogóval a völgyben tóval. Házigazdánk Rony dolgozni jött ide, de a másik indonéz srác Boyan körbevezetett minket. A kemping része egy kalandpark is, ügyességi illetve adrenalin növelő játékokkal: a tó felett kifeszített kötélen végigegyensúlyozni egy másik kötélről lelógó zsinórokba kapaszkodva, a völgy felett kifeszített drótkötélen lecsúszni, halász hálón felmászni.
Egy hétvégnyi semmittevés, alvás, jó kaják (Rony remekül főz), séta, Uno, éjszakai szabadtéri beszélgetés. A vasárnapi nap teljesen olyan volt, mint otthon, mikor egy társaság két napra megszökik minden elől, beszélgetés, közös főzés, van aki gitározik, van aki csak néz ki a fejéből, napsütés, szmog mentes levegő. Délután indultunk vissza a dugó miatt több mint öt órát ültünk a kocsiban, zenét hallgatva, beszélgetve.